Soha nem késő elkezdeni

Úgy döntöttél, hogy holnaptól egészségesebben élsz, de ez a holnap mindig egyre távolabb kerül? Majd jövő hét hétfőtől, majd január elsejétől, különben is már túl öreg vagyok, gyerekként sem szerettem a testnevelés órákat stb., napestig sorolhatnánk a kifogásokat.

Jó hír, hogy soha nem késő elkezdeni. Egy amerikai tanulmányban, melyben több mint 315 ezer amerikai egészségét, valamint élethosszig tartó sportolási szokásait követték nyomon, megállapították, hogy ugyanazok az egészségügyi előnyök várnak azokra, akik 40 és 60 éves koruk között kezdtek el sportolni, mint akik fiatal koruktól kezdve aktív életet élnek. Szőnyi Ferenc ultrafutó, ironman például 40 évesen döntött úgy, hogy lecseréli a kanapén ülést futócipőre, de Lencsés Éva is 61 évesen húzott először futócipőt, azóta pedig már több ultratávot is teljesített. Természetesen nem kell mindenkinek futnia, de ahogyan Martin Luther King is fogalmazott: „Ha nem repülhetsz, fuss! Ha nem futhatsz, menj! Ha nem mehetsz, csússz! De bárhogy is legyen: mozogj!”

Milliószor hallottunk, az aktív életmód szervezetre gyakorolt jótékony hatásairól. A rendszeres testmozgás javítja a szív- és keringési rendszerünket, az ellenállóképességünket a betegségekkel szemben, csökkenti a magas vérnyomást, hozzájárul a nyugodt és pihentető alváshoz, és így tovább. Már ezek miatt, önmagában megérné elkezdeni a mozgást, azonban álljon itt néhány kevésbé ismert tény, hogy a felsorolt előnyökön kívül, miért érdemes belevágni az aktív életmódba.

A rendszeres testmozgás mentális egészségünk megőrzésében is kiemelt szerepet játszik. Felmérések bizonyítják, hogy a fizikailag aktív életmódot folytatók között lényegesen kisebb a mentális betegségben szenvedők aránya. A munkanap során felgyülemlett stressz levezetésének legjobb módja az aktív életmód. Több tanulmány is rámutatott arra, hogy a testedzés természetes módon és hatékonyan oldja a szorongást. A testmozgás következtében termelődő hormonok (endorfinok, dopamin, szerotonin) boldogságérzetet váltanak ki, javítják a hangulatot, az általános közérzetet. A leghatékonyabb szorongáscsökkentő edzésformának a kitartó, és rendszeres aerob jellegű testedzést tartják, úgymint a biciklizés, vagy futás.

A rendszeres testmozgás jótékony hatással van az agy működésére nézve is, segíti a koncentrációt, javítja a tanulási képességet, és növeli a BDNF-szintet. A BDNF (Brain-Derived Neurotrophic Factor) nevű fehérje az agy folyamatos megújulásának kulcsa. Segít megelőzni az agysejtek pusztulását, elősegíti az új idegsejtek születését, és a már meglévő idegsejtek közötti kapcsolatok létrejöttét, melyeknek fontos szerepük van a tanulásban, és ahhoz is szükségesek, hogy egy sérült agyterület funkcióit a környező területek átvehessék, ezáltal a beteg a sérülés után visszanyerhesse régi képességeit.

Akár fogyni szeretnél, akár a mindennapos stresszt szeretnéd levezetni, olyan mozgásformát válassz, ami örömet okoz, könnyen elérhető és beilleszthető a mindennapokba, amely életkorodnak, habitusodnak is megfelel. Bátran próbálj ki több mozgásformát, de tartsd szem előtt a fokozatosságot és az észszerűséget. Mint mindenben, itt is az arany középútra törekedj. Ha egész nap ülsz, és utoljára általános iskolában futottál, biztos, hogy nem a futás az a sport, amivel érdemes kezdened. Lényeg, hogy legyünk aktívak, mert enélkül nincs egészség.

“Nincsenek rossz mozdulatok. Az egyetelen hiba egyáltalán nem mozogni.” Dan Millman

Kapcsolódó bejegyzések

Comments are closed.